Gödöllőn tanácskoznak január 14-én az Európai Unió 27 tagállamának Európa-ügyi miniszterei és államtitkárai. Az ülés napirendjén hagyományosan az elnökségi program bemutatása szerepel első helyen, de szó lesz az Általános Ügyek
Január 13-14-én kerül sor a magyar elnökség alatt az első informális tanácsülésére. A találkozóra a hagyományoknak megfelelően az uniós tagállamok Európa-ügyi miniszterei és államtitkárai kaptak meghívást.
A program január elején jelent meg. Első részében rövid összefoglaló található az elnökség négy prioritásáról, valamint arról, milyen elvek mentén kívánja a magyar elnökség feladatait ellátni. Az operatív programban szakterületek szerinti bontásban, konkrétan szerepelnek az egyes ügyekben tervezett lépések.
A bővítés kézzelfogható prioritás
Az ülésen a magyar elnökséget Győri Enikő képviseli. Az EU-államtitkár a sajtó számára rendezett háttérbeszélgetésen elmondta, a találkozó annyiban rendhagyó, hogy első napjára meghívást kaptak az Unió tagjelölt országainak képviselői is. A magyar elnökség a hagyományokkal szakító tervezéssel is hangsúlyozza: célja, hogy az EU továbbra is nyitva álljon azon európai országok előtt, amelyek készek és képesek az európai értékek megszilárdítását szolgáló belső reformok véghezvitelére, és teljesítik a csatlakozási követelményeket.
Magyarország fontos feladatának tartja, hogy a bővítési folyamatot előmozdítsa. Horvátország, Izland, Macedónia, Montenegró és Törökország képviselői azzal a céllal érkeznek Budapestre, hogy a magyar elnökségi program bővítési vonatkozású fejezeteit részletesen megismerjék.
Az ülés második napján a 27-ek tanácskoznak, a tagjelölt országok képviselői nélkül. A január 14-i ülésen három téma lesz napirenden:
a magyar elnökség kiemelt feladatai, különös tekintettel az európai félév megvalósítására;
felkészülés az Európai Tanács 2011. február 4-i energetikai és innovációs ülésének lebonyolítására, valamint
az Általános Ügyek Tanácsának „lisszabonizációja”, vagyis helyének és szerepének megtalálása az új intézményi struktúrában.
Megkezdődtek az energiacsúcs előkészületei
Az Európa-ügyi miniszterek és államtitkárok megkezdik a magyar elnökség első csúcstalálkozójának és egyben egyik legfontosabb eseményének előkészítését is. Az Európai Tanács február 4-re tervezett ülésén a tagállamok állam- és kormányfői ki akarják jelölni az energiapolitika fejlesztésének fő irányait, és kiemelt téma lesz az innováció is.
A csúcstalálkozó előkészítése az Európai Tanács állandó elnökével, Herman Van Rompuy-jel szoros együttműködésben zajlik. Ez lesz az Unió történetének első „tematikus” csúcstalálkozója, vagyis az első olyan ülés, amelyen az országok állam- és kormányfői egyetlen témakört vitatnak meg.
A csúcs előkészületei párhuzamosan több fórumon zajlanak, a magyar elnökség brüsszeli „karjának” tekinthető Állandó Képviselet folyamatos egyeztetéseket folytat az Unió más intézményeivel, de az első lépéseket a magyar kormány és az Európai Bizottság január 7-i együttes ülésén tette meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök és José Manuel Barroso bizottsági elnök.
Barroso akkor elmondta, hogy a Bizottság már bemutatta az úgynevezett innovációs „zászlóshajó-kezdeményezésről” szóló javaslatát, és hamarosan ismerteti az energiahatékonyságról szóló dokumentumot is. A felek egyetértettek abban, hogy a csúcson fontos szerephez fog jutni a 2011-2020 közötti időszakra vonatkozó Energia 2020 középtávú energiastratégia, valamint az integrált európai energiahálózat programterve.
Beérnek a lisszaboni változások, csökken az intézmények közti feszültség
Az Európa-ügyi miniszterek utolsó napirendi pontja talán kevésbé hozza lázba a laikus szemlélőt, ám a Tanács működése szempontjából alapvető fontosságú kérdésről van szó. Az Általános Ügyek Tanácsa a Lisszaboni Szerződés alapján vált önálló formációvá. A szerződés értelmében a feladata az, hogy „gondoskodjon a Tanács különböző formációiban folyó munka összhangjáról”, és „az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva, gondoskodjon az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről”.
A koordinációs szerepkör ellátásához azonban számos kérdést kell tisztázni. Győri Enikő szerint a magyar elnökség arra törekszik, hogy csökkentse „az intézmények közötti feszültséget”, és ezáltal megfelelő körülményeket teremtsen az uniós szakpolitikai munka számára. Az EU-államtitkár mint volt európai parlamenti képviselői külön is megerősítette a magyar elnökség ama elkötelezettségét, hogy az EP-vel szoros kapcsolatokat ápoljon. Győri szerint az elnökség „parlamentbarát” üzemmódban működik, hogy a Parlament a lehető leghamarabb elfogadhassa az EU jövője szempontjából meghatározó szabályozásokat, mint amilyen a gazdaságpolitikai koordinációs rendszer reformjáról szóló hat törvényjavaslat.
Magyarország már a spanyol-belga-magyar trióban is példát mutatott együttműködésből. A három ország uniós államtitkára 2010 januárja óta egyeztet rendszeres keretek között, hogy biztosítsa az elnökségek közötti zökkenőmentes átmenetet. A közös munkát értékelő megbeszélésre is Magyarországon kerül sor: a három ország EU-államtitkára, Győri Enikő, Olivier Chastel és Diego López Garrido 2011. január 13-án tartanak közös sajtótájékoztatót ennek eredményéről.
Véleményed van? Szólj hozzá!
Kapcsolódj be a párbeszédbe