hogy a déli állam lakosai pert indítsanak a nagy technológiai vállalatok közösségi platformjai ellen, amennyiben azok cenzúrázzák, vagy letiltják őket - számolt be az amerikai sajtó.

A kormányzó hétfőn a Floridai Nemzetközi Egyetemen, korábban letiltott influenszerek, szenátorok és a szólásszabadság számos szószólója társaságában jelentette be a döntést. "Mi leszünk az első tagállam, amely felelősségre vonja azokat a nagy technológiai vállalatokat, amelyek az amerikai történelemben valójában példa nélkül álló hatalmat gyakorolnak" - mondta DeSantis.

"A mi államunkban sokan vannak, akik megéltek cenzúrát és zsarnokságot Kubában, vagy Venezuelában" - utalt a Floridában élő, kubai és venezuelai gyökerű választókra a kormányzó, akit a 2024-es elnökválasztás egyik lehetséges republikánus jelöltjeként is emlegetnek. Majd hangsúlyozta: "ha a techcégek cenzorai megkülönböztető szabályokat alkalmaznak annak érdekében, hogy a Szilícium-völgy uralkodó ideológiáját részesítsék előnyben, akkor most majd elszámoltathatók lesznek".

A július elsején hatályba lépő új törvény például arról is rendelkezik, hogy a bíróságok akár 100 000 dollár kártérítést is megítélhetnek egy magánszemélynek, ha egy közösségi médiaplatform cenzúrázza vagy letiltja a felhasználó tartalmát, vagy letiltja a felhasználó fiókját, illetve ha a cenzúrát és a tiltást nem a törvényben meghatározott módon alkalmazza.

DeSantis példaként megemlítette, hogy számtalan embert távolítottak el a közösségi média felületeiről, akik korábban arról értekeztek bejegyzéseikben, hogy a koronavírus a kínai Vuhan városának egyik laboratóriumából származhat. "Most pedig ez az elmélet központi témává vált" - fogalmazott a kormányzó. Kitért arra is, hogy Doanld Trumpot kitiltották a Twitterről, miközben Ali Hámeneinek, Irán legfőbb vezetőjének változatlanul megvan a Twitter-fiókja.

Ezentúl - a megtévesztő és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény alapján - Florida állam főügyésze is keresetet indíthat azon vállalatok ellen, amelyek megsértik az úgynevezett SB 7072 Közösségi Média Platformok elnevezésű törvényt.

A jogszabály emellett a jövőben megakadályozza a nagy techcégeket abban, hogy letiltsák a floridai politikai jelölteket. Az állam választási bizottsága napi 250 000 dolláros bírságot szabhat ki minden olyan közösségi médiaplatformot üzemeltető társaságra, amely eltávolítja az állami pozíciók jelöltjeinek fiókjait vagy bejegyzéseit. "A floridaiaknak joguk van bárkit letiltani, a nagy technológiai cégeknek azonban nem az a feladatuk, hogy cenzúrázzanak" - mondta DeSantis. A kormányzó szerint a mostani törvény elfogadása "merész első lépés a nagy technológiai vállalatok zsarnokságának megfékezésére".

A technológiai cégeket eddig az úgynevezett tisztességes kommunikációról szóló, 1996-ban elfogadott törvény 230. cikkelye védte a számonkéréstől. A passzus kimondja ugyanis, hogy például a közösségi internetes platformokat üzemeltető techcégek nem tartoznak jogi felelősséggel a felhasználók által közölt bejegyzésekért és kommentekért.

A tavalyi választási kampányban Donald Trump republikánus elnök és az elnökválasztásból győztesen kikerülő Joe Biden demokrata párti politikus egyetértett abban, hogy valamit kezdeni kell a technológiai cégek sebezhetetlenségét biztosító szabályozással.

DeSantis kiemelte: a törvény előírja a közösségi médiaplatformokat üzemeltető vállalatok számára azt is, hogy átláthatók legyenek a tartalom moderálását illetően, és felhasználóik megfelelő tájékoztatást kapjanak a változásokról.

"Florida visszaveszi a virtuális nyilvános teret, mint azt a helyet, ahol az információk és az ötletek szabadon áramolhatnak" - ezt Jeanette Nunez floridai kormányzó-helyettes jelentette ki hétfőn. "Szerencsére, Floridában olyan kormányzónk van, aki harcol a nagy tech-oligarchák ellen, akik mesterkednek, manipulálnak és cenzúráznak, ha valaki olyan nézeteket hangoztat, amelyek ellentétesek a radikális baloldali narratívájukkal" - fogalmazott Nunez.

Az utóbbi hónapokban nagy vihart kavart Donald Trump volt amerikai elnök törlése és kitiltása a legnagyobb közösségi médiafelületekről és videómegosztó portálokról. A legnagyobb közösségi oldalak - köztük a Facebook -, valamint mikroblog-szolgáltatók, mint például a Twitter, a Capitoliumnál január 6-án történt események után egymás után döntöttek arról, hogy eltiltják a volt elnököt fiókjainak használatától. Döntéseiket leginkább azzal magyarázták, hogy szerintük Donald Trump gyújtó hangú beszéde és közösségi felületeken megjelent üzenetei okozták a zavargásokat.