A világvárosok, köztük London, Párizs, Los Angeles és Újdelhi főpolgármesterei közös ígéretet tettek arra, hogy a következő két évben a szennyezettség csökkentése érdekében ambiciózus célokat tűznek ki, amelyekkel elérik vagy túl is szárnyalják a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, és 2030-ra elérik a WHO által célul kitűzött minimális levegőminőséget.

Az eredetileg negyven nagyváros által alapított, ezért C40-ként ismert, de már 94 várost tömörítő csoport csúcstalálkozójának további résztvevői és az egyezséghez csatlakozó további városok között van Berlin, Buenos Aires, Dubaj, Tokió és Washington. Kötelezték magukat arra is, hogy nyilvános jelentéseket tegyenek arról, hogyan haladnak célkitűzéseikben, a WHO által kitűzött célok elérésében.

A WHO határérték-javaslata az évente átlagosan 10 mikrogramm - 2,5 mikrométernél kisebb - részecske egy köbméter levegőben. Ha a 35 városnak sikerül elérnie ezt, azzal akár 40 ezer ember idő előtti elhalálozása előzhető meg - vélik a szervezők.

A városok egészségessé tételét és a klímaváltozás megfékezését többek között az autóforgalom háttérbe szorításával, olcsó buszjáratok indításával, fák ültetésével igyekeznek elérni a polgármesterek.

A WHO szerint az emberek több mint 90 százaléka szennyezett levegőt lélegez be, amely idő előtti halálozást és betegségeket okoz.

"A szennyezett levegő évente hétmillió embert öl meg főként a városokban, és hozzájárul a globális klímakatasztrófához" - mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár Koppenhágában.

A dán fővárosban a világ több mint 90 városának vezetői jelentek meg több mint 700 millió ember és a világgazdaság negyedének képviseletében, hogy beszéljenek a klímavédelemhez szükséges intézkedésekről.

A polgármesterek találkozóját is kísérték azonban tiltakozások. A Klima Aktion DK nevű csoport demonstrált Koppenhágában. Facebook-oldalukon is üzentek a tanácskozóknak: "Azt üzenjük a polgármestereknek: az emberek figyelnek titeket! Lépéseket akarunk látni!"

"A szennyezett levegő globális krízist jelent, és nekünk, polgármestereknek alapvető felelősségünk, hogy megvédjük az embereket a láthatatlan gyilkostól" - fogalmazott Sadiq Khan, London polgármestere.

A hivatalos adatok szerint több mint kétmillió ember él olyan területeken Londonban, ahol a megengedettnél magasabb a levegő toxintartalma. Ennek megváltoztatására a világon elsőként kialakították az ultraalacsony emissziós zónát: minden járműnek szigorú előírásokat kell betartania, hogy bejuthasson a városközpontba - mondta el Khan.

Lisszabon polgármestere, Fernando Medina elmondta, hogy a portugál fővárosban a tömegközlekedésre csökkentett árú jegyeket vezettek be, aminek eredményeként 30 százalékkal emelkedett ezen járművek használata. Megnövelték a zöld területek nagyságát is, mintegy 200 futballpályányi területet telepítettek be növényekkel - tette hozzá.

Milánó polgármestere, Giuseppe Sala kifejtette, hogy az olasz nagyváros is egy nagy, alacsony emissziójú terület kialakításán dolgozik, és a tervek szerint a buszflottáját teljes egészében elektromosra cseréli a következő hét évben.

"Politikai szempontból nem túl egyszerű elmondani az embereknek, hogy nem használhatják az autójukat, de jelenleg ez szükséges" - mondta Sala.

A városcsoport vezetője, Anne Hidalgo párizsi polgármester kifejtette, hogy szenzorokat helyeznek el például iskolákban és buszokon, hogy állandóan mérjék a légszennyezettség mértékét, és úgy tervezik, hogy 2024-re kitiltanak a francia fővárosból minden dízelüzemű járművet, 2040-re pedig minden benzines autót.

Létfontosságú, hogy a nagyvárosok korlátozzák a globális felmelegedés mértékét, mivel ezek felelnek a szénkibocsátás háromnegyedéért, és globálisan az energia több mint kétharmadát a városok használják fel az ENSZ szerint.