A nemzeti érdekek helyett a globális szellemiség szem előtt tartását, a nemzetközi pénzügyi szabályozás bevezetését, valamint a jövő generációinak támogatását sürgették a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tokiói közgyűlésének keretében megtartott globalizációs vitafórum résztvevői.

A nemzetközi pénzügyi szabályzás fejlődött ugyan 2007-2008 óta, de nem kellő mértékben. A globalizációnak globális szabályozással, globális szellemiséggel kell párosulnia. A kérdéseket nem a nemzetállamok, a nemzeti érdekek perspektívájából, hanem globális nézőpontból kell szemlélni - mondta Klaus Schwab, a davosi Világgazdasági Fórum alapítója a japán NHK televízió által rendezett vitafórumon.
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy bár a világgazdaság növekszik, a fejlődés mértéke nem kielégítő, a hosszabb távú kilátásokat pedig a fejlett világ társadalmának elöregedése és a növekvő adósságterhek tovább rontják. Ennek megoldására, korábbi nyilatkozatához hasonlóan, a nemzetközi gazdasági egyenlőtlensége mérséklését, az adósságcsökkentést, valamint a pénzügyi szabályozás megreformálását sürgette.
A vita részvevői, Schwab és Lagarde mellett Dzsodzsima Koriki japán pénzügyminiszter, Ellen Johnson Sirleaf Libéria köztársasági elnöke, valamint Kavamura Takasi, a Hitachi vállalat igazgatótanácsának elnöke, egyetértettek abban, hogy a legkomolyabb hosszú távú kihívást a fiatalok munkanélkülisége jelenti, és emlékeztettek egyebek közt arra, hogy egyes országokban - Spanyolországban és Görögországban - a fiatalok felének nincsállása.
Kavamura és Dzsodzsima a japán gazdaság nemzetköziesedését sürgette annak érdekében, hogy a szigetország elkerülje az európai országok sorsát. Kavamura hangsúlyozta, hogy Japánnak globálisan versenyképes generációt kell kinevelnie, amely képes a tengerentúlon is bizonyítani. A hagyományos, ipari termelésre épülő szektorok szerepének csökkenésével új, innovatív szektorokat és új üzleti felfogást kell kialakítani Japánban és a fejlett világban - mondta a Hitachi vezetője.
Schwab arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi válság gazdasági válsághoz, az pedig társadalmi válsághoz vezetett. Most az a veszély fenyeget, hogy a társadalmi válság generációk közti konfliktussá fajul a fiatalok marginalizálódása miatt.
Azt is hangoztatta, hogy a fejlődéshez a termelékenység növelése mellett megfelelő keresletre is szükség lenne. Jelenleg azonban a fejlődő országokban nincs többletkereslet és nincsenek olyan új technológiák és termékek sem, amelyek fel tudnák hajtani a keresletet. Az egyetlen ilyen eszköz az internet, de az online termékek előállítása nem teremt elegendő új munkahelyet.
Libéria elnöke hangsúlyozta: a globalizáció visszafordíthatatlan, ugyanakkor ezen folyamatból a legkevésbé fejlett országok nem kerülnek ki minden esetben nyertesként. Kiegyensúlyozottabb, diverzifikáltabb növekedésre van szükség - mondta. Lagarde erre reagálva emlékeztetett arra is, hogy bizonyos fokiga fejlődő államok kormányai is okolhatók ezért, a többi között hibás támogatási gyakorlatuk miatt, ami gyakran a szegények helyett a felsőbb rétegeket támogatja.
Schwab a társadalmi vállalkozószellem támogatására szólította fel a világ országait és nagyvállalatait. A kormányoknak és cégeknek ki kell használniuk, hogy egyre többen hajlandóak a meggazdagodás helyett másokon segíteni - közölte.