A pénzügyi válság 2009-es begyűrűzése óta a negyedik parlamenti választására készül Görögország, és bárki is kerül ki belőle győztesen, ugyanazzal a feladattal kell megküzdenie, mint elődjének: a külső nyomásnak engedni úgy, hogy az ne idézzen elő társadalmi robbanást.

Az országban az egyik fő feszültségforrást az jelenti, hogy bár némileg javultak a foglalkoztatási adatok, azok továbbra is a leglehangolóbbak az Európai Unión belül: a munkaképes korúak több mint negyede nem dolgozik, és a fiatalok felének nincs keresete - írta az euronews.com hírportál. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a lakosság több mint harmada, mintegy 3,9 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. Egy nemrég közzétett felmérésből kiderült: a görögök 47 százaléka azt állítja, hogy a család jövedelme nem elég a szükségletek kielégítésére és a válaszadók 55 százaléka kölcsönökből vagy ingóságainak eladásából tartja fenn magát.

Sokan a kivándorlást látják az egyedüli megoldásnak. A mediterrán ország 2012-ben az ötödik legnagyobb népességfogyást szenvedte el az uniós tagállamok közül - csak Írország, Lettország, Észtország és Litvánia könyvelhetett el nagyobb veszteséget. Tavaly a nettó kivándorlás - a kivándorlók és a bevándorlók számának különbözete - elérte az 52 ezer főt.

Az otthon maradók számára az anyagi nehézségeken túl az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei is problémát jelentenek. A lakosság 6,5 százaléka nem jut hozzá a szükséges orvosi ellátáshoz. A görög egészségügyi rendszer nagyrészt ingyenesen igénybe vehető, így ez az adat minden bizonnyal a büdzsé jelentős lefaragásának tudható be: a megszorítások az utóbbi években krónikus orvos- és nővérhiányhoz, néhány egészségügyi szolgáltatás megszüntetéséhez vezettek. A kórházakban sokszor az alapvető felszerelések sem állnak rendelkezésre.

Ezenkívül a közbiztonság helyzete is aggodalomra ad okot - sorolta tovább az euronews.com. Az évek óta tartó válság láthatóan a hazai terrorizmus kezére játszott. Az erőszakcselekmények mögött többnyire a legveszélyesebb görög szélsőbaloldali terrorszervezet, a 2002-ben feloszlatott November 17. mozgalom tagjai állnak. A kormányzó Új Demokrácia párt több ízben is azt állította, hogy a mostani előre hozott választások befutójának számító baloldali ellenzéki párton, a Szirizán belüli szélsőséges elemek anarchistákkal és terrorista csoportokkal állnak kapcsolatban. A Sziriza ezt tagadja.

Az emberek biztonságérzetére az illegális bevándorlók egyre nagyobb tömege is hatással van. A probléma már az Új Demokrácia retorikájába is bekerült, de az ellenzék szerint a kormánypárt ezzel csupán szavazókat akar elhódítani a nyíltan rasszista szélsőjobboldali tömörüléstől, az Arany Hajnaltól. A közvélemény-kutatások szerint ennek a pártnak azonban így sincs elég nagy támogatottsága a választások megnyeréséhez. A lakosság számára ugyanis a 2010 óta tartó 'súlyos megszorítások eltörlését' ígérő Sziriza tűnik a legvonzóbb választásnak. A tavalyi európai parlamenti voksoláson elsöprő győzelmet arató baloldali párt vezetője, a 40 éves Alekszisz Ciprasz korábbi álláspontját finomítva előrebocsátotta: fő célja a görög mentőprogram feltételeinek újratárgyalása, nem pedig az euróövezetből való kilépés.

Bizonyos elemzők mégis attól tartanak, hogy a görög választások - amelyet Antonisz Szamarasz kormányfő az Európa jövőjéről döntő népszavazásnak nevezett - visszaránthatják az euróövezetet a válságba. Bár a görög hazai össztermék eurózóna gazdaságának csupán kevesebb mint 2 százalékát adja, egyes európai kormányok és befektetők szerint fennáll annak a veszélye, hogy ha Athén mégis távozna az eurózónából, az precedenst teremthetne a többi, hasonlóan népszerűtlen megszorítási programot bevezető ország számára. A legtöbb elemző azonban úgy látja, a 'fertőzés' kockázata alacsonyabb ma, mint 2012-ben volt.

Igazából maguk a görögök sem akarnak kilépni az eurózónából, sőt a többség hazája számára 'jó dolognak' tartja a közös fizetőeszközt, dacára annak a fájdalmas megszorító programnak, amelynek elindítása nélkülözhetetlen volt az övezeten belül maradáshoz - mutatott rá a The Guardian brit napilap. Az adósságválság óta a korábbi évekhez képest nagyobb az euró támogatottsága, holott azután, hogy Görögország 2001-ben felvételt nyert a közös európai fizetőeszközt használók klubjába, éveken át alig érte el az 50 százalékot az euróért lelkesedő görögök aránya. Az európai hitelezőkben Görögország euróövezeti tagsága viszont azt a hamis érzetet keltette, hogy a mediterrán ország gazdasága felől ugyanolyan nyugodtak lehetnek, mint mondjuk Németországé felől, és ebben a hitben áramoltatták a pénzt az országba. Kevesebb mint egy évtized alatt azonban az optimista feltevés ellenkezője bizonyosodott be: az egymást követő görög kormányok költekezései és a korrupció, illetve az adóelkerülések hatalmas mértéke a 2008-2009-es nemzetközi pénzügyi válsággal együtt a csőd szélére juttatta az országot. Az államadósság 2014-ben, a GDP-hez viszonyított 177,7 százalékos értéken érte el csúcsát, és a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint - még ha az ország tartja is magát a jelenlegi megszorító programhoz - nagysága 2022-ben még mindig 117 százalék lesz.

Ha beigazolódnak az előrejelzések, és az adósságteher egy részének lerázását is célul kitűző Sziriza vezetésével alakul kormány, a 2010-eshez hasonló nagy csatára van kilátás az eurózónán belül - jegyezte meg a The Guardian.

A radikális baloldali tömörülést vezető Ciprasz, aki Görögország történetének legfiatalabb kormányfője lehet, december közepén megnyugtatásul hangsúlyozta: tárgyalásos megoldást akar a nemzetközi hitelezőkkel, és nem áll szándékában egyoldalú lépéseket tenni, hacsak 'nem kényszerítenek minket erre'.