- mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök kedden a Fiumei úti Sírkertben, a 200 éve született Jókai Mór síremlékénél.

A bicentenáriumon a Nemzeti Örökség Intézete által rendezett megemlékezésen az államfő kiemelte: Jókai Mór igaz magyar volt, akiben egyszerre volt jelen a tehetség és a fáradhatatlan munkabírás, a magyar szabadságért küzdő és a mások szabadságát is tisztelő ember.

Sulyok Tamás hozzátette, hogy Jókai Mór a márciusi ifjak egyike volt, jogköveteléseink lejegyzője, aki 1848. március 15-ének egyik főszereplőjeként a magyar sors megfordítói között volt.

"Ő a magyar közélet jeles alakja, parlamenti képviselő, véleményformáló gondolkodó, szerkesztő és közíró, akinek szavait sokszor nagyobb figyelem övezte, mint a vezető politikusok megnyilatkozásait. Jókai egyben a tisztes polgár mintázata, kultúrákat becsülő, népeket tisztelő, nyelveket beszélő, európai műveltségű elme"
- fejtette ki az államfő.

Mint fogalmazott, Jókai álmokat szőtt, igazságot keresett, hősöket adott, mindezeket a legkeményebb években is, és a magyar reményvesztettség idején arról írt, milyen szép és nemes dolog magyarnak lenni. Hozzátette: Jókai megmutatta, milyen lehetne a nemzet, mikre is lehet képes, mit is érhet el. Nem a valóságot hallgatta el, hanem a lehetőségeket tárta fel. Ideálokat teremtett, mintákat adott és mesélt szakadatlanul.

"Számára a nyelv és a történetmesélés volt az igazi fegyver, és ezekkel győzni tudott"
- mondta Sulyok Tamás, aki szerint Jókai Mór és munkássága a magyar kultúra kitörölhetetlen része, "ha olvassuk, nem holt betűket találunk, hanem ránk maradt élő örökséget. A Jókai-kötetek olyanok, amelyeket nem szabadna elherdálnunk vagy leselejteznünk".

A köztársasági elnök megjegyezte, hogy a magyar társadalom irányadóivá is váltak, akik nyelvünk legmélyebb rétegeiből lélekemelő kincseket képesek a felszínre hozni. Hozzátette: Jókai nemzetünk sorsfordító pillanatának alakító részese volt, évtizedekig tagja a magyar politikumnak, műveivel és megnyilatkozásaival egyaránt rendkívüli befolyással volt és van a magyar társadalomra.

"Ez akkor is jelentős hatást jelent, ha mára Jókai szerepének, életművének értékelése is formálódott"
- mutatott rá.

Az ünnepségen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója hangsúlyozta: Jókai megkerülhetetlen személye a magyar kultúrtörténetnek, a 19. század legtermékenyebb és legsikeresebb magyar írója, lényegében a magyar próza megteremtője.

Jókai az itt nyugvó személyekkel ápolt kapcsolatai révén is ezer szállal kötődik a Fiumei úti Sírkerthez - emelte ki Móczár Gábor, megemlítve mások mellett Blaha Lujzát, akivel szomszédok voltak Balatonfüreden; Ady Endrét, aki Nagyváradon üdvözölte a fiatal feleségével odaérkező idős írót; Laborfalvi Rózát, akivel a forradalom emblematikus szerelmespárja lettek; Kossuth Lajost, akinek temetésén Jókai beszédet mondott; vagy Révay Mórt, aki díszkötetes sorozatban jelentette meg a nagy író műveit.

Jókai Mór síremléke 1928-ban készült el, tervezői tiszteletben tartották az író kérését, és sírhantjára nem került kőlap, helyette virágoskertként öleli körül a növényi motívumokból alkotott kőfal. A síremlék 2001 óta védett.

A megemlékezésen főhajtással fejezte ki tiszteletét Jókai Mór síremlékénél és koszorút helyezett el Sulyok Tamás és Móczár Gábor mellett többek között Jókay Károly, az író oldalági leszármazottja, Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság képviselői és Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.