A két ló által vontatott harci szekereket előszeretettel ábrázolták az óegyiptomi művészek. Fa alkatrészeik több alkalommal is előkerültek, Tutanhamon fáraó (Kr. e. 1343-–1325) sírkamrája pedig egyszerre hat szétszerelt harci szekeret is rejtett. Ugyanakkor a kutatók keveset tudtak a bőrből készült lószerszámokról, hiszen azok igen gyorsan megsemmisültek a nedvesség hatására, jóllehet néhány töredékük előkerült Jujának és Tujának, Tutanhamon dédszüleinek sírkamrájából – olvasható a Nature hírei között.

2008-ban az ókori bőrökre szakosodott André Veldmeijer, a kairói Holland–Flamand Intézet kutatója egy 1950-es könyvben ókori lószerszámok fekete-fehér felvételeit látta. A képfeliratok szerint a harci szekér tartozékait az Egyiptomi Múzeumban őrzik, ám amikor Veldmeijer megkérdezte a múzeum kurátorát, Ibráhim el-Gavádot, hogy valóban az intézmény tulajdonában vannak-e, a szakember semmit sem tudott hollétükről.

Néhány hónappal később a kurátor véletlenül bukkant a lószerszámokra egy halom húzózsinór társaságában. A bőrfelszerelés 90-95 százalékos épségben maradt fenn: a leletek között szerepel bőrponyva, amellyel a harci szekeret boríthatták be, valamint hám, kesztyű, tegez és heveder.

A lószerszámokon mindmáig látható a bőrt díszítő vörös, zöld és fehér minta, amelynek színei háromezer év múltán sem fakultak ki. A múzeum bejegyzései szerint egy Tano nevű görög műtárgykereskedőtől vásárolták a lószerszámokat, de lelőhelyükről semmit sem lehet tudni. Nagy valószínűséggel egy sírkamrából kerültek elő, és stílusuk, kidolgozásuk arra utal, hogy Tutanhamon idején készülhettek.

El-Gavád úgy véli, hogy a lószerszámok Tutanhamon apjáé, az eretnek Ehnaton fáraóé lehettek, ám Veldmeijer szerint a leletek valamivel későbbi korból származhatnak, esetleg Tutanhamon valamelyik utódjáé lehettek. A pontos kormeghatározáshoz további vizsgálatok szükségesek.