Ismét a figyelem középpontjába került Görögország: a legfrissebb hírek szerint a trojka új helyzetértékelése november előtt nem várható, pedig ez a dokumentum lenne az alapja annak, hogy az ország megkapja a második mentőcsomagból a soron következő részletet. Jelenleg a hitelezők és a görög kormány egy újabb 11,5 milliárd eurós kiadáscsökkentő programot próbál összerakni a következő két évre, egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy az újabb költségvetési lefaragások nem oldják meg a helyzetet.

A gazdaság immár ötödik éve recesszióban van, 2012-ben 7 százalék körüli visszaesés várható, jövőre is negatív lehet a növekedés, a munkanélküliségi ráta közelíti a 25 százalékát, az elmúlt napokban pedig újra fellángolt a társadalmi ellenállás a megszorítások ellen. Az eredeti elképzelések szerint a jelenleg a GDP 160 százalékára rúgó államadósságot 2020-ra kellene 120 százalékra lefaragni, ez azonban teljesíthetetlen feltételnek tűnik. A görög kormány azt szeretné elérni, hogy a költségvetési célok teljesítésére szabott határidőt 2 évvel tolják ki, és kitart a mellett, hogy az ez által keletkező 10 milliárd eurót meghaladó finanszírozási rést a jelenleg rendelkezésre álló eszközökből (jelenlegi trojka hitelek alacsonyabb kamata, több rövid lejáratú papír kibocsátás) ki lehet tölteni, nincs szükség újabb EU/IMF pénzekre.

A határidő kitolására az EU, Párizs és Berlin is nyitottnak mutatkozik, az IMF azonban úgy tűnik, más véleményen van. A Valutaalap illetékeseinek nyilatkozataiból kitűnik, hogy az európai döntéshozókkal ellentétben nekik nincsenek illúzióik. Belátták, amit a független közgazdászok már régóta láttak: Görögország egy újabb adósságleírás nélkül nem lesz képes kikecmeregni az adósságcsapdából. A PSI (a magánszektor adósságleírása) után az IMF valószínűleg úgy gondolja, hogy elkerülhetetlen az OSI –vagyis az EU-nak, több euró övezeti jegybanknak és az EKB-nak is le kellene írnia összesen 184 milliárd dollárra rúgó görög állampapír kitettsége egy részét. (Az IMF 20 milliárd eurós követelése szenior státuszú, az EKB-nak névértéken 50 milliárd eurónyi görög papír van a mérlegében). Számítások szerint körülbelül 50 százalékos leírás lenne elegendő ahhoz,hogy a görög adósságpálya fenntarthatóvá váljon. Ehhez nyilván Európának politikai okokból nem igazán fűlik a foga, bár könyvelési vagy egyéb technikákkal elkerülhető lehet, hogy az EKB ténylegesen veszteséget írjon le (ami praktikusan azt jelentené, hogy az EKB a görög adófizetőknek juttat pénzt a többi monetáris uniós ország adófizetőjének kárára). Az ellentét tehát már nem csak a hitelezők és az adós között, de Európa és az IMF között is kiéleződött, ami reálissá teszi, hogy a jelentés legkorábban csak novemberben készül el (egyes vélekedések szerint az amerikai választások is szerepet játszanak az időzítésben) - írják a CIB Bank elemzői.Csak ez után dől el, hogy az ország kap-e újabb haladékot, az IMF továbbra is részt vesz-e a programban, vagy sor kerül-e a nem magán hitelezők adósságának részleges leírására. A következő hetekben tehát a görög kérdés folyamatosan napirenden maradhat, elbizonytalanítva a piacokat. Elképzelhető, hogy ahogy azt az európai válság során már többször megtapasztaltuk, ismét egy kompromisszumos megoldás születik, hosszabb távon azonban Görögország csak egy újabb leírással maradhat életképes az euróövezetben.